Januárban kitessékeltem a futócipőm a szekrényből, eleget pihent, s talán én is kigyógyultam a sérülésből...Gyerünk!- mondtam és újból az egészségemet és a lelki egyensúlyomat kezdtem keresni a kilométerek alatt.

Nehezen, de elszántan futottam, újra és újra átélve az örömöt, amit adhat a mozgás. 

Nagyon lassan értem végig a kilométereken ( a 100 kg, az 100 kg :(..), nem is akartam-tudtam gyorsabb lenni, így esett jól. Aztán még jobban esett. Megfontolt vagyok, megfontoltan haladó, ahogy az iskolában mondjuk, ám érzem-tapasztalom az eredményt, s most már célokat akarok. Vagyis egy célom van ebben az évben egy 'félmaratonmagammögött'. Hát, ha már cél, legyen eszköz is, beneveztem, május 11. Siófok....

...Elszánt vagyok és tudom, hogy így vagy úgy, de megcsinálom...sokat segít, ez a rengeteg pozitív ember, ki itt 'megfordul'

Na, jó futást Mindenkinek!