Lassan két hete, hogy célbaértem Nagyatádon, mostanra lecsendesedtek a verseny hullámai is bennem. A napokban felkerültek a rendezvényfotózás honlapjára az ott készült képek és sokadjára ismét átéltem azt a napot. Átböngésztem az ismerősök képeit is, meg természetesen az élmenőket is végignéztem. Még szerencse, hogy frissen "papírra vetettem" az élményeim, lehet ha most írnám, már megszépülnének a dolgok. Most már mosolyogva gondolok vissza a verseny utáni robotmozgásomra, másnap reggel is annyira fájtak a lábaim, hogy kézzel kellett beemelni őket az autóba egyesével. A vasárnapi reggelinél a szállásunkon a személyzet aggódva kérdezte, hogy baleseteztem-e? Persze előadtam hol voltam tegnap, nem is akarták elhinni micsoda távok voltak (biztos csak udvariasságból mondták, szerintem minden évben eljátszák a meglepődést) .

Nagyatád után nem is nagyon edzettem semmit, meg el voltam/vagyok foglalva az új munkahelyre beilleszkedéssel (szerintem ez sokkal nehezebb mint egy IM, főleg hogy nem a ranglétra aljára kerültem egyből). Illetve Faddon voltunk versenyezni, de csak 80%on mentem legalábbis a futáson, ennek ellenére olyan időket sikerült produkálnom, mint tavaly Hatvanban ami mindenképpen bíztató a jövőre nézve. Igazából alig várom már a következő nagyatádi versenyt, pedig két hete lett vége.. és még milyen hosszú utat kell megtenni a következő versenyig hajj..  Pár edzőtársnál olvastam, hogy az IM magabiztosabbá tette őket, én ezt kicsit máshogy élem meg, így hogy túl vagyok rajta, egyáltalán nem érzem úgy hogy nagy tettet vittem volna végbe, vagy ettől erősebb lennék, holott a környezetem is nagy éredklődéssel fogadta a híreket a család meg egyenesen az egekbe magasztalt. Ha mondjuk 10órán belül tudnék menni, vagy top 10-es 20as versenyző lennék, biztos én is kihúznám magam (persze a verseny előtt egész más volt a véleményem, tiszteltem a távot maximálisan) Talán azért érezhetek így, mert tudom hogy ennél még jóval több van bennem, hiszen nagyon keveset tudtam készülni idén, ennek ellenére július 30án mindent kiadtam magamból, ami bennem volt.

Azt néztem hogy akikkel egy rövidebb távú versenyeken meccselni szoktam 11óra körüli időket repesztettek, meglátjuk, jövőre hogy fogok menni. Most viszont teljes újraszervezésben vagyok, új edzőköröket futó és bringásköröket kell majd kijelölnöm szeptembertől. Kicsit tudományosabb alapokra fogom helyezni a felkészülésemet, be fogok szerezni végre egy pulzusmérős órát, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetnem a pihenésre, nyújtásra, mint eddig. Idén még emlékezetből megyek majd egyet a betyártriatlonon és erre az évre szerintem végzek majd a versenyszezonnal. Az évértékelőt meg majd decemberben.. :)