Ma végre volt lehetőségem nyugodtan kimenni futni. Szeretem eltervezni a dolgot. Korábban, mikor csak du. 2- ig dolgoztam, 3-ra értem haza, akkor ettem, és tudtam, hogy 6-kor pont jó lesz futni. Nem leszek éhes, viszont nem "nyom" a kaja sem...
Ma a fél délután végigaludtam, és bár 5-kor elég széthullottnak éreztem magam, 6-ra aránylag összeálltam, és kimentem a szokásos patak melletti futásra. Mennyire jól volt! Hazafelé az a fura gondolat jutott eszembe, hogy 'a futás az, ami sosem okoz csalódást'
Természetesen ez sem fekete és fehér, mert vannak napok, mikor fáradtabb vagyok, akkor nem megy olyan jól, megfájdul a lábam, többször meg kell állnom. Akkor kicsit elégedetlen vagyok, viszont az mozgás utáni jó érzés akkor is megvan. Legfejlebb többet sétáltam.

Ami érdekes, hogy a pulzusom elég magas volt végig, esetenként 190 felett. Korábban nem nagyon ment 180 fölé, viszont ha igen, akkor már nem bírtam. Most magas pulzussal sem éreztem magam olyan fáradtnak, és bírtam. Valószínűleg azért, mert rég nem futottam. Veszítettem ugyan az állóképességemből, de az állandó bringázás azért szintközelben tartott. Viszont pihentek az izmaim, ezért jobban ment. Holnap aztán tuti szenvedni fogok a bicajozással!