Igazán szép, hideg téli idő, havas táj, ragyogó napsugár, mind hivogatott, hogy induljak futni. Sajnos még mindig nem tehetem. Lassan, de javúl a lábam, bár vannak kis visszesések, főleg az én hibámból, mert  kevés a türelmem és próbálgatom. Mozogni azomban kell, igy elmentem edzőtermbe és bringáztam egy órát. Ez is jó volt. De vágyakozom a szabadba. Már annak is örülök, ha a többieknek ez sikerűl.

Kicsit félve, de ráálltam a futópadra és egy laza 7,2 min/km-es tempóval futottam kb 30 percet, nagyon jólesett, de nem mertem erőltetni, így átszálltam bringára, ahol változó terheléssel, jól felpörgetett pulzussal szintén 35 percet tekertem. Igazán jólesett, és most amikor a sorokat rögzitem örömmel tapasztalom, hogy nem fáj a lábam. Ma viszont úszás lesz, bár otthon hagytam az úszófelszerelésemet.

Már a múlt héten, alig alig éreztem a közel két hónapja gyógyulgató sérülésemet. Így döntöttem, hogy ma már ha nem is erőltetett tempóval, de futni kell. Még délelőtt a nap is látható volt néhány percre, de egyre borúsabb lett és eleredt az eső. Csupa latyak mindenütt és zuhogott, nem zavart különösebben, csak az bosszantott egy kicsit, hogy nem az esős időre való szerelésben indultam. Kicsit drukkoltam, hogy mennyire fogok szenvedni, tudva azt is, hogy a karácsonyi pihengetés + 2kg-al növelte terheimet. De nem volt semmi vész, éreztem, hogy az achilesz egy kicsit érzékeny, ezért a tócsáknál mindig a bal lábbal ugortam, ami  szokatlan volt. 5 km után, kicsit erősödött a húzódás, ezért sétára fogtam, majd a zuhogó eső ujabb 1 km tempósabb lépkedésre késztetett. Minden összefoglalva jó volt és bizakodóan nézek a holnap elébe. Azt hiszem, hogy az uszások és a bringázások segitettek, hogy ne romoljon le a kondim. Ujra érzem a futás örömét.

Kellemetlen, hideg szeles idő volt. Gondoltam is, hogy milyen jó, mert alig lesznek az 50-esmedencében. Így is volt. (kevés olyan megszállott van aki ilyen időben az uszoda hideg vizébe vágyik)

Le is szűkitettem a távot a szokásos 3-ról, 2,5 km-re. De viszont a 25 fokos viz és a jeges szél egy kicsit ösztönzőbben hatott a mozgásomra, így 25 min/100 m-es tempóval végigúsztam, kihagyva a hátúszást, ami viszi az időt, legalábbis nálam. Már , majdnem tudok futni, csak türelemre intem magam, mert tudom meg kell fogadnom a jótanácsot,hogy amig érzem, addig futni tilos.