Ötödik napra lejöttünk a magas hegyekből, és egy alacsonyabban fekvő, erdővel (néhol igencsak sűrűn) borított fennsíkra vonultunk, hogy ott szaladgáljunk. Egy kemény, változatos futhatóságú, kissé köves és durva, de csemegézős terepet ígért a rendezőség. Mikor a célterületen leszálltunk a szállításbuszról, egyből belebotlottunk egy bekötözött térdű, mankóval bicegő versenyzőbe. Majd még egybe. És még egybe. Aztán megláttuk az orvosi sátrat, ahol hosszú tömött sorokban várakoztak a népek a bebocsátásra és az ellátásra. Éreztük, hogy ez a terep valóban érdekes lesz. Mondták is a hangosba, hogy mai nap van a legnagyobb szükség a nyakban lógó, kötelező felszerelésként kiírt sípra.

Középtávnál hosszabbal a rendezőség sem akarta gyilkolni a jónépet, a terep amúgyis elég kis területű, de a férfi elitnek kiírt 3,9km-es táv még így is elég viccesnek hangzott, legalábbis amíg nem láttuk a terepet. Majdnem ennyi volt ugyanis az első napi sprint.

A rajtmenetre megint túl kevés időt hagytam, majdhogynem repülőrajttal sikerült kiindulnom a pályára. Már az első pontra menet bátor voltam és nem kerültem fölöslegesen úton, hanem toltam egyből be az erdőbe. A kis völgy alja még úgy-ahogy tiszta és futható volt, bár rettenetesen köves, nagyon figyelni kellett hova lépünk, viszont onnan betérve a zöldbe a futósebesség elég gyorsan nullára változott. Ha a völgy köves volt, akkor a terep többi része inkább sziklás, és egyáltalán nem tiszta. A hasadékos sziklafelszínt itt is lábszárközépig érő susnya borította, csakúgy mint a második napi terepen, csakhogy az ottani pusztában még ki lehetett előre nézni a járhatóbb részeket, itt a bozótosban viszont két méterig sem lehetett ellátni. Szóval se előre, se lefele nem látsz, ha rossz helyre lépsz, kitöröd a bokád, és bogarászd még menet közben a térképet is. Nem volt egyszerű a haladás egyes helyeken, na. És a pontfogás sem. Minden egyes megtalált pontnak úgy tudtam örülni, mint kezdő koromban, hihetetlen. Jó kis küzdős, néhol bóklászós, de mindenféleképp élménydús 81 perc után már bent is voltam a célban, és büszke voltam magamra, hogy nem kellett sorban állnom az eü sátornál.

A mezőny többi része is hasonló iramban "szaladt", a 3200 indulóból egyetlen egy ember (a férfi elit győztese) tudott 10 percesnél jobb kilóátlagot produkálni.

Képgaléria és előzetes videó a terepről.