Vajon mekkora a veszélye annak, hogy az utóbbi időben nagy lelkierővel végigvitt edzéstervet holnap ne tudjam tartani? Azaz a decemberi "nemedzés" projektet fenyegeti-e egy hirtelen felindulásból elkövetett futás még az idén?
Eddig olyan szép sima, egyforma az edzésnapló, semmilyen bejegyzés nem ront rajta...
A futást eleve csak hírből ismeri a felülete, hiszen októberben volt még pár futásbejegyzés, novemberben egy darab szigetfutás, hendikep, aztán kész. Szóval szegény edzésnapló már szinte megijedne egy zöld színű bejegyzéstől.
...és vajon mit hoz 2013?
Téli álom - és ez nem is álom
Nem csupán akkor kell blogot írni, amikor az ember lába duzzad a kilométerektől...
Bár sok sportértéke, mozgásélménye nincs az utóbbi heteknek, sőt, mondhatni eljött a téli álom és feltöltődés ideje, azért ilyenkor is lehet blogot írni. Vagy elmélkedni, milyen relatív is a futás élménye: szent tisztelettel olvasom-nézem futó ismerőseimet, akik e napokban hetekben is gyűjtik a kilométereket, és el nem tudom képzelni, hogy ez nekem is menne. Egy szigetkör is komoly teljesítmény, nemhogy 10 meg 20 km: ennyit nem is lehet futni... Meglepő, milyen hamar rá lehet kapni a "nemfutás" ízére.
Szóval most -már két hónapja- nyugalmi állapot van, rápihenve a naaaagy késő téli-kora tavaszi alapozásra. Mert ugye -elviekben- lesz alapozás, hisz anélkül nem profi az ember fia, de még csak nem is amatőr.
Az edzésnapló nem ismeri alapból az evészet sportágat, külön beírni meg nem lenne szép, így lehet, hogy a december szűz marad - hacsak valakivel nem jön össze egy szilveszter környéki futórendezvény...
Egyedül semmiképp nem megy, tudhatjuk ezt régóta.