Nem olyan egyszerű lassan futni. Sőt! Az egyik legnehezebb dolog a világon. Az ember valahogy egy ösztönös bizonytási kényszertől hajtva folyamatosan gyorsabb és gyorsabb tempót vesz fel.
Ma is például azt vettem észre, hogy amikor emberek felé vagy közelében futok, automatikusan tempósabban, ruganyosabban, nagyobbakat lépve futok, nehogymár azt higgyék, hogy én csak erre a tempóra vagyok képes. Na, ez az amiről le kell szoknom. Nem tudom, hogy más hogy van ezzel, de a hiúság mocsok egy dolog. :)
A hét közbeni útvonalamon 2x is szembe jön velem egy "csigavér autósiskola" tábla. Na, ilyenkor kap el a harci idegeség. Csigavér mi? Basszus, már szinte helyben futok, és akkor ezek még itt csigavéreznek nekem.
Lényeg a lényeg, hogy a mai edzés is megvolt.
uff, beszéltem...
csipp