Épp megúsztam a hóesést!!!!!
Bár tagadhatatlan, hogy a békésen szállingózó hó látványa bármilyen szilaj pulzust békés pabam-pabam-ra szelidít (á lá Dirty Dancing).
Ma is nehezemre esett kikászálódni a jó meleg ágyikóból hajnali 6-kor, hogy a metsző hidegben egy órás futásra adjam a fejem. De aztán olyankor általában eszembe jut a sok „dorgáló” hozzászólás, hogy szedjem már össze magam, egy SPORTEMBER nem picsog… Úgyhogy félálomban ki a fürdőbe, 2x fordítva veszem fel a pólómat, teljes menetfelszerelésben jövök rá hogy a mellkaspánt kint maradt a polcon, és még egy csomó ilyen… J Általában a kedvesemnél alszom, ezért munka után odafutok, aztán reggel haza. Otthon fürdés, önnönmagam szalonképessé tétele, és irány a munka. Minden napra egy futást engedélyezek magamnak, olyan nincs hogy reggel is futok meg este is. Már az esti-reggeli is picit megterhelő, de ez azért még a vállalható kategória.
Szóval ma reggel is a szokásos útvonal: Sasadról a Futó utcáig, helybenfutással.
Óriási jégamőbák úsztak a Dunán, a tegnapi "pikkelyek" igencsak megnőttek!
Végre végre véééégreeeee a zónában voltam majdnem az edzésem 80%-ában!!! Bibibiiiiiii! Bár ez valószínűleg a reggeli alacsonyabb pulzusomnak is köszönhető, node ki a fenét érdekel, ha a cca 60 perces futásomat a zónámban töltöm.
Arról nem is beszélve, hogy már 3 futás óta azt vettem észre, hogy az edzés 2/3-ától a pulzusom esik egy picit. Ez most is így volt, ezért egy picit gyorsabb kocogást is megengedhettem magamnak, hogy 150 körül tartsam a pulzusomat.
Viszont fáj a jobb térdem. Feszítő érzés. Fura. Pedig bemelegítek rendesen. Lehet, hogy mert folyamatosan „totyogok”, és ezért a hajlított lábamra érkezik mind az ötvenX kilóm?
Olyan túlterhelős fájdalomnak hangzik. A hajlított térd önmagában nem feltétlen gond, csak ha rossz tartás társul hozzá, szerintem.