Haligali :))

Egyenlőre úgy fest, hogy minden héten kiveszek egy nap szabit, - mert egy hét nem megy egyben - és ezek kis mini nyaralások :P  Így, miután sűrűn vagyok szabin, a főnököm úgy érzékeli, mintha állandóan ott lennék :D

- xy, szerdán szabira mennék !

- Már megint??? Most voltál....

- Dehogyis !!!!  Az a múlt héten volt :P

Nos, a cél mindenképp tó környéke, ami viszonylag közeli az a Veresegyházi tavak. Három darab.

A popsim már pöpecül fel van készítve (one brinyósnaci) a 100-as km-re.

Nem részletezem szépen összepakoltam, és irány a cél,  Veresegyház !!!! Jesssz !!

Ammm.... szemezgettem a bukómmal is, hogy felveszem, még az árcédulát is lesikátam róla, de nőből vagyok(állítólag:), : tönkre teszi a hajam, beleizzadok, leveszem, majd hogy nézek ki???? :) itthon hagytam....

Mindenképp a Garminnal akartam magam elővezetteni, de-e- bicijére tettem, mégis csak jobban lát egy fokkal, he-he. Meg aztán jártasabb a városban, mint én. Én ismerem a metrót, a buszt és a villamost.

Azt mondta tudja az utat, jó, okés, de ÉN EZZEL AKAROK odamenni !

Na itt vesztünk össze kissé, mert szerintem nem jól értelmezte a nyilakat, én már lecsekkoltam egy biciboltba menetellel, és okés volt. Illetve az ő agya durrant be, mert valahol az Üllői környékén min. háromszor tettünk meg egy kört :))) De szerintem rossz helyen kanyarodott először be :P Ő minél jobban ideges lett, én annál jobban nevettem:

- Nem tök mindegy, időnk, mint a tenger !! Te csak menj, amerre mondja :D

Szóval olyan voltam, mint a pillanatragasztó, ha egyszer rátapadtam a garminra, oda is ragadtam :P, ragaszkodtam a garminos vezetéshez :)) Nnna, aztán valahogyan csak kikeveredtünk, még pedig a feltúrt Kőbánya-Kispestnél, júúúújjj :-),  na itt már sejtettem, hogy itt lesz a vége a navigációnak, -e- már végképp nem értette,  hogy mit keresünk errefelé, épp hogy nem habzott :D, jobbnak láttam kikapcsolni és azt mondani, hogy jó, akkor menjünk úgy ahogy akarod. Szerinte fel akart minket vinni  a gyorsforgalmira...nem tom. Csak el lehet ott menni másképp is !

Szerintem kerülővel mentünk, amarra rövidebb lett volna. Asszem az Csömör felé vitt volna. Na mindegy, nézzük a jó oldalát, ha nem így kezdtünk volna, ( 7 kili :P), akkor nem lett volna meg a százas.

Először megint a Naplás tó esett útba, arra felé is vannak emelkedők, de megérte, mert kaptam érte csokit...

Itt ettünk meg kicsit elidőztünk.

Aztán tovább álltunk, -e- ment elől, és nyomultam utána, de mondtam ne menjen nagyon gyorsan, mert lemaradhatok a forgalomba, néha nézzen hátra, meg vagyok-e még !

Mert ő átmegy a piroson bicivel, én meg nem vagyok hajlandó.

Asszem ez lehetett az útvolnal:

- Naplás tó

- Kistarcsa

- Kerepestarcsa

- Gödöllő

- Szada ( a legjobb odafele !!!! )

- Veresegyház

Kezdetét vette a megaszívatás, mondta -e- ugyan, hogy lesz egy két emelkedő, de bazzz...hát ez durva az én biciklis utakhoz szokott lábamnak! Tudjátok, hogy sosem tudom megjegyezni mikor merre járunk, de hogy az egész fel meg le volt... az tutkó ! Gödöllőt azt vágom, hogy olyan, dehogy a Tarcsák is...ott és akkor megfogadtam, ide, erre, ebben az életemben SOHA TÖBBET !!!

Olyan 35 megtett km környékén azt gondoltam itt a vége, fuss el véle,  én ugyan nem megyek el Veresig, túristazsák legyek, ha igen. A rossebb sem kíváncsi a tóra, ez csak olyan mint a többi... grrrr ! Csak azért nem szálltam le a biciről, mert röstelltem volna magam tolni felfelé, milyen mááár az ???? Titta gázos :D  Még a végén kiröhögnek...

Meg mit csináljak az autóút emelkedője közepén ???

Hátsó tárcsa 1-esbe, első tárcsa 1-esbe, ettől faszán úgy éreztem magam, mint egy óvodás a kis triciklijén, tekerni kellett ezerrel, de alig haladtam, ez sem klasszisokkal jobb, mint nagyobb áttéttel. Olyan még a legnagyobb kánikulában sem fordult elő, hogy a kulacsomból még oda félút előtt majdnem tökre kicumizzam az italomat. Hát most megtörtént. Tökre kipurcantottak az emelkedők, és ez így ment véges végig szinte.

Na persze hegymenet után vannak lejtők is :)) Na ez már jobban esett, lehetett egy kicsit pihizni. Ilyenkor mindig eszembe jutott Sneci-ke, most ment lejtmenetet 45 km/h ::)) Nekünk sem kellett tekereni, viszont előttem, mögöttem, mellettem autók húztak el, a bukóm, ugye otthon, én kergemarha !!, veszettül meztelennek éreztem magam :(  Pillanatok alatt fel lehet gyorsulni, engedtem 41 km/h-ig, de ott már meg-megdobott egy kicsit a szél, fostam, bár tudtam hogy egy-egy angyal csücsül mindkét vállamon, ez megnyugtatott, de nem mertem jobban begyorsulni, ezért fékezgettem.  Ha eltaknyolok, az tutkó ott is maradok magnak.

Ja !!! Sneci-ke azt mondja, hogy a bicisek szerint a szél a kerékpárosok barátja...

Az lehet, de az biztos, hogy  nem az enyém !  :-)) Akár merre fordult az út, mindig szembeszél volt. Végig.

Mit ne mondjak, megviseltek az emelkedők :D

Na, aztán jött Szada :) Ilyet ?!?!?! Végig lejtett, ez nagyon kircsi volt ::)), bár sejtettem, hogy majd hazafelé valószínűleg nem fog lejteni :P

Aztán végre Veres !

-e- itt ismerős, kizárt az eltévedés.

Elbiciztünk a tóhoz...láttuk ezt a kis hidat előbb:

A tónál vettünk sört, volt Heineken :P és lementünk vele a tópartra egy stégre,  volt arra pár horgász, de minket nem zavar, meg mi se őket:P

Itt már tudtuk mi lesz a következő: itt a macifarm, ami tök jó, mert még -e- sem látta, úgyhogy innen  odamentünk.

Megsem néztem, talán kiöregedett macik laknak itt, de voltak farkasok, gólyák, őzike... és játszótér nekünk ::)

Útközben arra felé:

Jók a felhők, mi ????

És a macifarm / medveotthon:

megnéztük a macikat, körbesétálva a farmot,  az összes állatot.

Macik:

A farkasoknak nagy szívás volt, mert melletük meg egy őzgida volt, nézzétek csak, állnak, mint bálám szamara, szinte csorog a nyáluk :P

Csórik ...

Volt rén szarvas, gólya, mosómedve is.

Képek, nem róluk:

és a gyerekek :P

És csináltunk 5 Ft-osból, olyan tekerős macipénzt :) Arról nincs fotó, ja és nyugdíjas jeggyel mentünk be :)

Innen vissza sörözni, enni, megnézni a másik két tavat, ami sokkal szebb (nekem), mint az első, amit láttunk.

Leginkább körbe biciztük.

Szóval gyönyörűségesek, tele van náddal, olyan kis nádszigetekkel tarkított.

Kajáltunk, pizzát meg hekket, a hal akkora volt, mint a egy sneci :), de jól volt fűszerezve, a pizza meg kifejezetten nagyon jó volt, extra erős.

Ja, de tényleg ... bírjátok még ? Annyi mesélnivalóm van :P  !!!

Szóval az étterem az egyik tó partján volt. Klassz kilátás, és a tóban lehett fürdeni, stand volt kialakítva, meg vizipóló hely kapukkal. És éppen egy tábori edzés folyt, gyerekek tanultak kenuzni és kajakozni. Az egyik lány, olyan 15 év körüli, olyan bénácska volt szegény, sehogy nem bírt beszállni a kajakba. Értem én , hogy nem eccerű, billeg meg minden, de nyilván meg van a taktika hozzá. Ő persze bele akart lépni, állni, guggolni, rögtön felborult, akkor meg a vizet kiönteni, és ez így ment fél órán keresztül, már nagyon nem bírtam cérnával,  egy darabig tűrtem, aztán kérdeztem -e-t, mit szólna a lány, ha adnék neki tanácsot ??? Szerinte nem kéne...

Arra kenuzott feribácsi, szólt neki a lány, hogy feribáááácsiiii!!!! nem tudok beszállni!!!, de feribácsit kurvára nem érdekelte, lazán tova evezett :))

Ja, akartunk itt is sörözni, de csak aranyászok volt, csapolt, nnnna....soha többet. Illlen szart még az életben nem ittam, savanyú volt, vagy mi. Pár korttyal próbálkoztam, de .... ááá, nem ment, -e-nek sem ízlett, aztán jött a lány teríteni, mondom neki:

- Légyszives vidd vissza a sört, mert úgysem fogjuk meginni, ez egyszerűen ihatatlan...

5 perc múlva jött a vezetőcsajszi.

- Jó napot kívánok, én vagyok az üzletvezető, mi a probléma a sörrel ???

- Igazából nem tudom, ihatatlan, nincs benne buborék, és nem izlik, savanyú, minden baja van. Igaz, hogy nem ittunk még ilyen fajtát, de ha ennek ilyennek kell lennie, nem is fogunk:(

Azt mondta pedig friss meg minden...

Kedves volt végül is, természetesen nem kellett kifizetni :)

Na azért én sejtettem, hogy egy ilyen nevű sör, az ihatatlan kell legyen, de nem volt más, és nem hallgattam a belső hangomra.

Miután innen tovább álltunk, a pizzát jót hangosan megdicsértük!, ittunk egy nóóórmális Heinekent az előző tónál, és összeszedtük magunkat hazafelé. Már f5 volt, és még haza is kell tekerni.

pill.közben nokedlit gyártok :PP

Innét jött a megszívás...másik fele :)

Szada és a többi emelkedő, az állítólagos barátom a (szembe) szél és az igazbarátom, az eső.

Brrr, most végig felfelé szadán ??? , kissé levolt fáradva a combom már...de mily meglepő, Szada nem is volt olyan vészes. Ezt nem is értettem.

Most nem mentünk a lejtőn sem gyorsan, esőben nem olyan a fék sem. Az emelkedőn meg aztán végképp nem mentünk gyorsan :D

Hi-hi-hi : Jókat nevettem -e- mögött, ha nem tudnám előre, hogy jön az emelkedő, akkor meg viszont meghallom, mert rögtön elkezdődik a megfelelő áttét kiválasztása, -e- vadul dolgozik rajta, csak úgy csattog, kerreg :) : bakker run-ka, vigyázz emelkedik az út :)

Végig esett az eső, kétszer megálltunk, hála istennek !!, legalább lett 1 perc pihi, először a fgépet bezacsizni, másodszor levettem a szemüvegem, mert rajta az esőcseppekel nagyon zavart.

Láttam egy profi bicis lányt,  - a combjából gondolom, hogy az:-) - ő is simán 1-1-ben nyomta, de legalább bukóban, beértem, de szar volt úgy menni, hogy ott nem tudom megelőzni az autó forgalom miatt, ezért lekanyar a járdára, ott megtoltam, beelőztem és vissza az útra :)

Ááá, nagyon nehéz feltekerni az emelkedőkre, sehogy nem volt jó, akkor se ha jó rendesen, erőből nyomom, se kis átéttel. Mindenképp szar :P Csak lihegtem, próbáltam a tájra koncentrálni, valami érdekességet felfedezni menet közben, ami eltereli a figyelmem. Úgy meg nem tudok, hogy kiállok a nyeregből...akkor leesem az tuti. Majd gyakorolom :P

Az esőt imádom, jól esett meg jól is esett :) eláztunk, de király volt. Így már tudom: nem csak futni szeretek esőben !

A bukó szerintem abban is segített volna, hogy nem esik az eső a szemembe.

Aztán hallottam, hogy jön utánam egy kamion....folyton a nyomomban, még jobban lehúzódtam a szélre, de nem előzött, csak nyugiban jött mögöttem...és csak jön, nem előz...tekerek, nem előz....jobban tekerek...nem előz. Ez így ment vagy 5 percig, szerintem elfért volna mellettem. Ha nem, hát nem...le vagy szarva ! nem fogom kidögleszteni magam, így hogy fáradt vagyok már. Egyszer csak hallom, hogy a kamion mögött már dudálnak :) Faca ! Hátra nézni nem mertem, nehogy félre rántsam a kormányt. Majd elmegy, ha akar. Elment. Lehet, csak nem akart megijeszteni, hogy túl közel jön mellém, nem tom.

Bevallom, nem túl kellemes érzés száguldó autók között bukó nélkül, főleg ha én is gyorsan megyek, ha esem, úgyis elütnek, de legalább nem mondják, hogy nem tettem meg mindent a védelmemért, szóval többet nem hagyom otthon. Nem volt még sötét, de a hátsó villogómat is bekapcsoltam.

98 kilit muttatott a garminkám, mikor a házunkhoz értünk, de run-ka itt nem áll meg, beletekertünk még egy kettest :)

Ez a tekerés egészen más lett, mint a Dunakanyarosak, itt keményen meg kellett dolgozni azért, hogy eljussunk a célhoz, de így ma visszagondolva és már itthonról: csudaklassz volt :)

Korán lefeküdtem, mert fáradt voltam. Éjszaka aztán rájöttem, hogy fáradt vagyok, nem álmos :) Elcsesztem, csak forgolódtam ide meg oda.

Kéne valami jó hely jövőhét csütörtökre :D

Pusszantás :)