Haligali :))

Egyenlőre úgy fest, hogy minden héten kiveszek egy nap szabit, - mert egy hét nem megy egyben - és ezek kis mini nyaralások :P  Így, miután sűrűn vagyok szabin, a főnököm úgy érzékeli, mintha állandóan ott lennék :D

- xy, szerdán szabira mennék !

- Már megint??? Most voltál....

- Dehogyis !!!!  Az a múlt héten volt :P

Nos, a cél mindenképp tó környéke, ami viszonylag közeli az a Veresegyházi tavak. Három darab.

A popsim már pöpecül fel van készítve (one brinyósnaci) a 100-as km-re.

Nem részletezem szépen összepakoltam, és irány a cél,  Veresegyház !!!! Jesssz !!

Ammm.... szemezgettem a bukómmal is, hogy felveszem, még az árcédulát is lesikátam róla, de nőből vagyok(állítólag:), : tönkre teszi a hajam, beleizzadok, leveszem, majd hogy nézek ki???? :) itthon hagytam....

Mindenképp a Garminnal akartam magam elővezetteni, de-e- bicijére tettem, mégis csak jobban lát egy fokkal, he-he. Meg aztán jártasabb a városban, mint én. Én ismerem a metrót, a buszt és a villamost.

Azt mondta tudja az utat, jó, okés, de ÉN EZZEL AKAROK odamenni !

Na itt vesztünk össze kissé, mert szerintem nem jól értelmezte a nyilakat, én már lecsekkoltam egy biciboltba menetellel, és okés volt. Illetve az ő agya durrant be, mert valahol az Üllői környékén min. háromszor tettünk meg egy kört :))) De szerintem rossz helyen kanyarodott először be :P Ő minél jobban ideges lett, én annál jobban nevettem:

- Nem tök mindegy, időnk, mint a tenger !! Te csak menj, amerre mondja :D

Szóval olyan voltam, mint a pillanatragasztó, ha egyszer rátapadtam a garminra, oda is ragadtam :P, ragaszkodtam a garminos vezetéshez :)) Nnna, aztán valahogyan csak kikeveredtünk, még pedig a feltúrt Kőbánya-Kispestnél, júúúújjj :-),  na itt már sejtettem, hogy itt lesz a vége a navigációnak, -e- már végképp nem értette,  hogy mit keresünk errefelé, épp hogy nem habzott :D, jobbnak láttam kikapcsolni és azt mondani, hogy jó, akkor menjünk úgy ahogy akarod. Szerinte fel akart minket vinni  a gyorsforgalmira...nem tom. Csak el lehet ott menni másképp is !

Szerintem kerülővel mentünk, amarra rövidebb lett volna. Asszem az Csömör felé vitt volna. Na mindegy, nézzük a jó oldalát, ha nem így kezdtünk volna, ( 7 kili :P), akkor nem lett volna meg a százas.

Először megint a Naplás tó esett útba, arra felé is vannak emelkedők, de megérte, mert kaptam érte csokit...

Itt ettünk meg kicsit elidőztünk.

Aztán tovább álltunk, -e- ment elől, és nyomultam utána, de mondtam ne menjen nagyon gyorsan, mert lemaradhatok a forgalomba, néha nézzen hátra, meg vagyok-e még !

Mert ő átmegy a piroson bicivel, én meg nem vagyok hajlandó.

Asszem ez lehetett az útvolnal:

- Naplás tó

- Kistarcsa

- Kerepestarcsa

- Gödöllő

- Szada ( a legjobb odafele !!!! )

- Veresegyház

Kezdetét vette a megaszívatás, mondta -e- ugyan, hogy lesz egy két emelkedő, de bazzz...hát ez durva az én biciklis utakhoz szokott lábamnak! Tudjátok, hogy sosem tudom megjegyezni mikor merre járunk, de hogy az egész fel meg le volt... az tutkó ! Gödöllőt azt vágom, hogy olyan, dehogy a Tarcsák is...ott és akkor megfogadtam, ide, erre, ebben az életemben SOHA TÖBBET !!!

Olyan 35 megtett km környékén azt gondoltam itt a vége, fuss el véle,  én ugyan nem megyek el Veresig, túristazsák legyek, ha igen. A rossebb sem kíváncsi a tóra, ez csak olyan mint a többi... grrrr ! Csak azért nem szálltam le a biciről, mert röstelltem volna magam tolni felfelé, milyen mááár az ???? Titta gázos :D  Még a végén kiröhögnek...

Meg mit csináljak az autóút emelkedője közepén ???

Hátsó tárcsa 1-esbe, első tárcsa 1-esbe, ettől faszán úgy éreztem magam, mint egy óvodás a kis triciklijén, tekerni kellett ezerrel, de alig haladtam, ez sem klasszisokkal jobb, mint nagyobb áttéttel. Olyan még a legnagyobb kánikulában sem fordult elő, hogy a kulacsomból még oda félút előtt majdnem tökre kicumizzam az italomat. Hát most megtörtént. Tökre kipurcantottak az emelkedők, és ez így ment véges végig szinte.

Na persze hegymenet után vannak lejtők is :)) Na ez már jobban esett, lehetett egy kicsit pihizni. Ilyenkor mindig eszembe jutott Sneci-ke, most ment lejtmenetet 45 km/h ::)) Nekünk sem kellett tekereni, viszont előttem, mögöttem, mellettem autók húztak el, a bukóm, ugye otthon, én kergemarha !!, veszettül meztelennek éreztem magam :(  Pillanatok alatt fel lehet gyorsulni, engedtem 41 km/h-ig, de ott már meg-megdobott egy kicsit a szél, fostam, bár tudtam hogy egy-egy angyal csücsül mindkét vállamon, ez megnyugtatott, de nem mertem jobban begyorsulni, ezért fékezgettem.  Ha eltaknyolok, az tutkó ott is maradok magnak.

Ja !!! Sneci-ke azt mondja, hogy a bicisek szerint a szél a kerékpárosok barátja...

Az lehet, de az biztos, hogy  nem az enyém !  :-)) Akár merre fordult az út, mindig szembeszél volt. Végig.

Mit ne mondjak, megviseltek az emelkedők :D

Na, aztán jött Szada :) Ilyet ?!?!?! Végig lejtett, ez nagyon kircsi volt ::)), bár sejtettem, hogy majd hazafelé valószínűleg nem fog lejteni :P

Aztán végre Veres !

-e- itt ismerős, kizárt az eltévedés.

Elbiciztünk a tóhoz...láttuk ezt a kis hidat előbb:

A tónál vettünk sört, volt Heineken :P és lementünk vele a tópartra egy stégre,  volt arra pár horgász, de minket nem zavar, meg mi se őket:P

Itt már tudtuk mi lesz a következő: itt a macifarm, ami tök jó, mert még -e- sem látta, úgyhogy innen  odamentünk.

Megsem néztem, talán kiöregedett macik laknak itt, de voltak farkasok, gólyák, őzike... és játszótér nekünk ::)

Útközben arra felé:

Jók a felhők, mi ????

És a macifarm / medveotthon:

megnéztük a macikat, körbesétálva a farmot,  az összes állatot.

Macik:

A farkasoknak nagy szívás volt, mert melletük meg egy őzgida volt, nézzétek csak, állnak, mint bálám szamara, szinte csorog a nyáluk :P

Csórik ...

Volt rén szarvas, gólya, mosómedve is.

Képek, nem róluk:

és a gyerekek :P

És csináltunk 5 Ft-osból, olyan tekerős macipénzt :) Arról nincs fotó, ja és nyugdíjas jeggyel mentünk be :)

Innen vissza sörözni, enni, megnézni a másik két tavat, ami sokkal szebb (nekem), mint az első, amit láttunk.

Leginkább körbe biciztük.

Szóval gyönyörűségesek, tele van náddal, olyan kis nádszigetekkel tarkított.

Kajáltunk, pizzát meg hekket, a hal akkora volt, mint a egy sneci :), de jól volt fűszerezve, a pizza meg kifejezetten nagyon jó volt, extra erős.

Ja, de tényleg ... bírjátok még ? Annyi mesélnivalóm van :P  !!!

Szóval az étterem az egyik tó partján volt. Klassz kilátás, és a tóban lehett fürdeni, stand volt kialakítva, meg vizipóló hely kapukkal. És éppen egy tábori edzés folyt, gyerekek tanultak kenuzni és kajakozni. Az egyik lány, olyan 15 év körüli, olyan bénácska volt szegény, sehogy nem bírt beszállni a kajakba. Értem én , hogy nem eccerű, billeg meg minden, de nyilván meg van a taktika hozzá. Ő persze bele akart lépni, állni, guggolni, rögtön felborult, akkor meg a vizet kiönteni, és ez így ment fél órán keresztül, már nagyon nem bírtam cérnával,  egy darabig tűrtem, aztán kérdeztem -e-t, mit szólna a lány, ha adnék neki tanácsot ??? Szerinte nem kéne...

Arra kenuzott feribácsi, szólt neki a lány, hogy feribáááácsiiii!!!! nem tudok beszállni!!!, de feribácsit kurvára nem érdekelte, lazán tova evezett :))

Ja, akartunk itt is sörözni, de csak aranyászok volt, csapolt, nnnna....soha többet. Illlen szart még az életben nem ittam, savanyú volt, vagy mi. Pár korttyal próbálkoztam, de .... ááá, nem ment, -e-nek sem ízlett, aztán jött a lány teríteni, mondom neki:

- Légyszives vidd vissza a sört, mert úgysem fogjuk meginni, ez egyszerűen ihatatlan...

5 perc múlva jött a vezetőcsajszi.

- Jó napot kívánok, én vagyok az üzletvezető, mi a probléma a sörrel ???

- Igazából nem tudom, ihatatlan, nincs benne buborék, és nem izlik, savanyú, minden baja van. Igaz, hogy nem ittunk még ilyen fajtát, de ha ennek ilyennek kell lennie, nem is fogunk:(

Azt mondta pedig friss meg minden...

Kedves volt végül is, természetesen nem kellett kifizetni :)

Na azért én sejtettem, hogy egy ilyen nevű sör, az ihatatlan kell legyen, de nem volt más, és nem hallgattam a belső hangomra.

Miután innen tovább álltunk, a pizzát jót hangosan megdicsértük!, ittunk egy nóóórmális Heinekent az előző tónál, és összeszedtük magunkat hazafelé. Már f5 volt, és még haza is kell tekerni.

pill.közben nokedlit gyártok :PP

Innét jött a megszívás...másik fele :)

Szada és a többi emelkedő, az állítólagos barátom a (szembe) szél és az igazbarátom, az eső.

Brrr, most végig felfelé szadán ??? , kissé levolt fáradva a combom már...de mily meglepő, Szada nem is volt olyan vészes. Ezt nem is értettem.

Most nem mentünk a lejtőn sem gyorsan, esőben nem olyan a fék sem. Az emelkedőn meg aztán végképp nem mentünk gyorsan :D

Hi-hi-hi : Jókat nevettem -e- mögött, ha nem tudnám előre, hogy jön az emelkedő, akkor meg viszont meghallom, mert rögtön elkezdődik a megfelelő áttét kiválasztása, -e- vadul dolgozik rajta, csak úgy csattog, kerreg :) : bakker run-ka, vigyázz emelkedik az út :)

Végig esett az eső, kétszer megálltunk, hála istennek !!, legalább lett 1 perc pihi, először a fgépet bezacsizni, másodszor levettem a szemüvegem, mert rajta az esőcseppekel nagyon zavart.

Láttam egy profi bicis lányt,  - a combjából gondolom, hogy az:-) - ő is simán 1-1-ben nyomta, de legalább bukóban, beértem, de szar volt úgy menni, hogy ott nem tudom megelőzni az autó forgalom miatt, ezért lekanyar a járdára, ott megtoltam, beelőztem és vissza az útra :)

Ááá, nagyon nehéz feltekerni az emelkedőkre, sehogy nem volt jó, akkor se ha jó rendesen, erőből nyomom, se kis átéttel. Mindenképp szar :P Csak lihegtem, próbáltam a tájra koncentrálni, valami érdekességet felfedezni menet közben, ami eltereli a figyelmem. Úgy meg nem tudok, hogy kiállok a nyeregből...akkor leesem az tuti. Majd gyakorolom :P

Az esőt imádom, jól esett meg jól is esett :) eláztunk, de király volt. Így már tudom: nem csak futni szeretek esőben !

A bukó szerintem abban is segített volna, hogy nem esik az eső a szemembe.

Aztán hallottam, hogy jön utánam egy kamion....folyton a nyomomban, még jobban lehúzódtam a szélre, de nem előzött, csak nyugiban jött mögöttem...és csak jön, nem előz...tekerek, nem előz....jobban tekerek...nem előz. Ez így ment vagy 5 percig, szerintem elfért volna mellettem. Ha nem, hát nem...le vagy szarva ! nem fogom kidögleszteni magam, így hogy fáradt vagyok már. Egyszer csak hallom, hogy a kamion mögött már dudálnak :) Faca ! Hátra nézni nem mertem, nehogy félre rántsam a kormányt. Majd elmegy, ha akar. Elment. Lehet, csak nem akart megijeszteni, hogy túl közel jön mellém, nem tom.

Bevallom, nem túl kellemes érzés száguldó autók között bukó nélkül, főleg ha én is gyorsan megyek, ha esem, úgyis elütnek, de legalább nem mondják, hogy nem tettem meg mindent a védelmemért, szóval többet nem hagyom otthon. Nem volt még sötét, de a hátsó villogómat is bekapcsoltam.

98 kilit muttatott a garminkám, mikor a házunkhoz értünk, de run-ka itt nem áll meg, beletekertünk még egy kettest :)

Ez a tekerés egészen más lett, mint a Dunakanyarosak, itt keményen meg kellett dolgozni azért, hogy eljussunk a célhoz, de így ma visszagondolva és már itthonról: csudaklassz volt :)

Korán lefeküdtem, mert fáradt voltam. Éjszaka aztán rájöttem, hogy fáradt vagyok, nem álmos :) Elcsesztem, csak forgolódtam ide meg oda.

Kéne valami jó hely jövőhét csütörtökre :D

Pusszantás :)

Csak pár gondolat, mert foglalkoztat az UB, és izgulok minden fórumtársammal együtemben.

Ugyanazokat érzem, mint mikor a Spartathlont követtük végig tavaly. Én akkor hallottam elöszőr róla Bozóttól és én is elkezdtem olvani a róla szóló fórumot és teljesen maga alá temetett és elvarázsolt ::))  Az onnan áradó izgalom, összefogás, aggódás, öröm ... Egész nap lógtam a neten. Ha nincs pont akkor a Spartathlon, mint a Spar 30, amire beneveztem, talán nem futom le, de ez adott egy durva nagy erőt, ha ők ott azt lefutják, akkor az én kis mini 30-am, csak egy porszemecske :) Hálás vagyok neki érte :)

Tegnap este még beszéltem egy hőssel, aztán lefeküdtem, de rég " aludtam " ilyet rosszat. Csak forgolódtam és ahányszor bekapcsolt egy-egy pillanatra az agyam, rögtön az UB. Vajon futnak, fut még ??? Mi van velük ??? Bevallom, féltem a reggeltől, mi van ha felhívom, és nem hallom a szuszogását ??? Nem hallom a lépteit ??? Ezt nagyon nem akartam.

Reggel n8, egy darabig csak tartottam a kezemben a telefont, ujjam a hívógombon, a szívem zakatolt ... aztán csak megnyomtam a gombot, és hallottam  ::))  Micsoda megnyugvás !!

Számomra egy óriási döbbenet ez a kitartás, amit az UB-sek visznek véghez, célhoz.  Egytől egyig mindenki, aki egyáltalán rajthoz áll.  Ez akkora táv már, hogy épp ésszel fel sem foghatom, hogy van mersze bárkinek is egy ilyen hosszú versenyen rajthoz állni.  A szó jó értelmében " őrűlt "- nek kell lenni. Fogalmam sincs, hogyan lehet ezt fizikálisan és mentálisan bírni.  Okosan enni, inni, mikor mit kell, mikor mi ürül ki, energiát tartalékolni. Ezeket is tudni kell, nem csak futni. Ez egy komoly meló és sok hónap felkészülés, több évnyi tapasztalat. Minden tiszteletem !

Méghogy a maratonnál 30 km-nél jön a fal ... és az UB-n ??? Jajj.. :))

Hősök azok is, akik megpróbálták, de vagy kicsúsztak, vagy feladták. Nem vagyok profi, de úgy gondolom, bármilyen kicsi gikszer kútba lökheti az embert, nem lehet tökmindenre felkészülni. UB lesz jövőre is !

Minden résztvevőre, indulóra, nagyon büszke vagyok !

Nincs is jobb, mint egy sport-társadalmhoz tartozni :)

Aki mer, az nyer :))

A mi büszkeségünket, elismerésünket mindenképpen ::))

Fogalmam sincs honnan kezdjem :)

Bp - Dunabogdány(Bícs2) - Dömös- hajóval a túlpart - Nagymaros(Bícs1) - Bp

Nem gondoltam, hogy ilyen hamar fogom überelni a 100 kilis túrámat, de ha nem 104,16 km lett volna, mint lett, most kivételesen nem érdekelt volna. De meg van a verseny a 104 überelésére is, he-he:)

Száraz adatok, 11 óra 20 perc a túra, ebből nyeregben 6 óra 46 perc.

Elégettem kb. 3200 kalóriát, most értem meg csak igazán, hogy a pengefutók miért esznek, söröznek annyit futás közben. Rengeteget ittam, ettem is, mégis kevesebb súllyal értem haza, mint indultam.

Szóval, már nagyon rutinos vagyok ám, a bicis táskám nem is nagyon pakolom ki. Most hétvége nem volt jó -e-nek, ezért kivettem 1 nap szabit. Hétfőn szóltam a Főnöknek, kéne egy nap nyaralás, a szerda...   nem volt nagy ováció, de kaptam.

Előzmények.

Kedd.

Főnök: - Tündérke, most dolgozunk, holnap is dolgozunk .... na itt kurvára elkezdtem ingatni az okos fejem !!!!!

Én: én nem, szabin leszek.

F: - Teljesen kiment a fejemől, de muszáj itt legyél !!! Mehetsz csütörtökön, vagy amikor csak akaaarsz, de holnap be kellllll jönnöd !!!!

...Leizzadtam, letaglózott a hír, nagyon készültem a  szerdára. -e- is úgy alakította a napjait. Meg sem szólaltam, nem tudtam mit mondjak, nem is kellett, nagyon beszédes lehetett az arcom.

F: Akkor gyere be reggel 8-ra, én is bejövök (nem jött volna :D), aztán ha okés, mehetsz a dolgodra.

Én: .... úhhh, most inkább dolgozzunk, majd menet közben agyalok, mi legyen...

F: Nagyon fontos ?

Én: Hát... annyira nem, de akivel leszek, ő is ezt a napját tette szabaddá...

Meló.

F: Tudod mit ? Megoldom úgy, hogy ne kelljen bejönnöd, és nevet :)

Én: Én is :) ( A legjobb főnök.)

Szóval reggel 8-kor elindultunk, a Megyeri híd környékén ???? egy Tesco ??? -nál leparkoltunk.  Demilyen tájékozott vagyok ::)), mi ? Ezeket végképp nem tom megjegyezni, de amúgy pösti vagyok.

A római part felől mentünk..

Nem a legjobb rész tekerni, itt is szar az út, de ha erre vitt, akkor erre kell menni :D

Ennél tovább haladva, gondolom árterület, ezért a sok ilyen és hasonló fa:

Na...., drága Pöttömeperszem, imádlak, de.... remélem órákon keresztül csuklottál !!!!

Nem megmondtam, hogy a Nagymarosi oldalon tekerjetek ??? Ott hiperszuper biciút 50 km !!!

Most mi is ott kezdtünk, ahol ti, a Visegrádi oldalon, de ez volt az első és uccsó ! Az út über rossz, sehol, néholcsak, egy-egy normális biciút szakasz-ka !

Ááááá, soha többet ezen az oldalon nem megyek, a bicim rázkódott, mint a húszéves energomat, nagyon féltettem, nem ilyen terepre szántam :(  De legalább itt is jártam.

Lyukak:

Ötleteim mindig vannak fotózkodni:

Aztán fagyiztunk is valahol....mondom, nem tom megjegyezni, hol....

Na szóval, tekerünk azon a qurvaszar úton, .... vicc: Anya megyek cseresznyét szedni ! De kisfiam tél van !!!! Tudom Anya, sapka, sál ....

...lehagy bennünket egy fickó, aki szerintem cseresznyét ment szedni, bru-ha-ha-ha-hi-hi-hi  ::))

Ahogy írom, kabát, sapka, sál ::)))   Csak jelzem, a levegő hőmérséklete vagy 30 fok már ekkor ! Ezen percekig röhögtünk.

Igazából erről a Dunaoldalról sokat nem tok írni, mert elkeserítő az út minősége (szerintem).

Megálltunk egy akárminél.... ja az szar benne, szerintem :), hogy olyan, olyan .... üdülős.  Jó, nyilván ez ilyen, de így nem jó tekereni, nincs semmi látványosság, gyönyörűség.

Ott ittunk egy sört,

kaptunk sorsjegyet, de nem nyertem:(, tovább is tekertünk. Nem sokat mentünk, mert több helyen ki volt írva, eperbor, eperbor, stb...

-e- általában full határozatlan, de most olyan szinten vette be a kanyart a túloldalra, hogy én jócskán tovább mentem.... de nem volt mese, apelláta, ezt meg kell kóstolni ! Ő anékül, ha a fene fenét eszik, tovább nem megy...

Na de sörre bor ????

Jahh !!! Egyszer élünk :D

és nagyon finom volt :))

Ezt azért fotóztam le, mert a nem túl színes tájban, állt egy piros ruhás nő. Olyan volt látványra, mint egy fek-feh fotón egy piros canga pl.

A fotó nem adja vissza nagyon, de mutizom :

Tekertünk tovább.....

Kapsz 10 csilcsit eper, mert itt megtaláltuk a Dunabícs kettőt :))

Dunabogdány, na ide elmehet mindenki, jó szívvel ajánlom ! Na ez a rész nagyon tetszett, detto homokos part, mint a Bícs egy.

-e- "úszik"  :)

Nem tom hogy jutott eszembe a síelés, de mondtam -e-nek, hogy azt is ki kell próbáljuk !!!!

Mire ő:  Majd ha leúsztunk egy úszómedencényi hosszt :)

Na persze :))  Jó vicc, Móric, he-he-he, mert egyikünk sem tud úszni :)

Nos, eltekertünk Visegrádig, ahol 40 km-nél jártunk, és ott gondoltuk átkelni a túlparta a komppal.

Néztem....szépen... azt  mondja -e-, ne is nézzek rá, ő bizony nem megy tovább :) , így is meg lesz a 100 kili ma, de én olyan szépen néztem,  mert szerintem nem lett volna meg és nem kellett sokáig ::))

Jajj máááár, nem akartam überelni,  de olyan jól vilselkedett a hátsóm, hogy na jó.... tekerjünk még 5 kilit, mondta és visszafordulunk...

Menet közben, ez a kép itt Dömös felé az úton, élőben nagyon szép a hegyek látványa, ahogyan összeúsznak, egyik homályosabb, mint a másik:

Mégis eltekertünk Dömösig :)

Megérkeztünk, mákunk volt, mert 10 perc volt a hajó  indulásáig :)

Pár fotó a tájról meg ilyesmi:

Aztán átértünk kádrágán...a bicikért is köllött perkálni.

Innen már hazafelé vettük az irányt nem is nagyon fotóztam, mert a múltkor készült egy csomó.

Igen ám, de -e- bicaja kissé bemondta az unalmast, nem mai darab, és a belső úgy gondolta, helyet cserélne a külsővel, jött az ötlet, hogy Nagymaroson biztosan van bicijavító, ott majd lecserélik a külsőt.

Meg is találtuk, míg én söröztem a parton, -e- odavitte, hálistennek nagyon közel volt.

Nagymaroson a Bícs egyen megálltunk egy sörre (is), punnyadni, lábáztatni, enni. Mikor megláttam, meglepődtem, milyen kicsi... a múltkor nagyobbnak láttam és rájöttem, hogy a Dunabogdányi sokkal jobb :))

Azért most ez is megtette, szép :)

A bicit is megcsinálták, kapott a fekete helyett feh-kék külsőt, ami jobban is megy a fém színű bicihez, aztán később kiderült, hogy mégsem egészen jól lett, mert ebből is kitüremkedett előbb-utóbb a belső, valszeg nem túl gömbölyű  a kerék (nem jut eszembe a megfelelő szó :D) Az lett a megoldás, hogy kissé le kellett ereszteni.

Így már jó lett, de sajna szervízre szorul, az fix. Be kell figyeljen neki jövőre egy új bicó !

Na ugye, ugye ???? Itt mindig van jéghideg Heinken ::)) Több is  ::))

A part finom homok, szeretem nézni, ahogyan  a hullámok mossák a finom homokot, úsznak, lebegnek, csillognak a homokszemek a napfényben.

Nos.

Innentől kezdve csak tekertünk hazafelé. Ez a jó oldal a bicizésre :)) Tetszik látni milyen jó kis biciút ?

Volt két olyan szakasz, ami már elég sötét volt, mert már szürküllött, erdős rész és egy alagutas.

Abba akkorajó volt beleszáguldani, mert hirtelen nem is láttál sokat, de ahogyan haladsz, szokik a szemed, és olyan ... nagyon jó érzés :) Mintha belelebegnél a semmibe, hogy fogalmazzam .....  olyan súlytalansági állapot, nem érzem a teret  érzet :)

Jajj de bírom  :) -e- a szpíker.

Tekerünk, tekerünk, tekerünk,  előre kiabálok egy kanyar előtt: Most merre? Hátra fordul, ... jobbra !! Nos én elmegyek jobbra, ő meg balra. Most akkor neeem jobbra ????   :-)  Ő így navigál !

Hazafelé megint a római parton keresztül mentünk, de mint púp a púpomra, bazzz, a sok nép, ülnek  az összes kiülős étteremben és zabálnak, esznek, isznak.  Okés, ezért vannak ott, mi meg mi a francért nem kerültük ki, halálra idegesített :)

A Megyeri hídon jöttünk keresztül, pár fotó:

Itt próbáltam Zénóka művészi képeit egy picit überelni, kevés sikerrel :)

 Na szóval:

Egy élmény volt ez a tekerés, nem gondolam volna, hogy überelem a múltkor 100-at, amitól majdnem sírtam, annyira fájt a hátsóm...

Most nagyon jól bírtam, ha azt mondtad volna akkor, mikor leszálltam nagy mosolyogva a 104 kili után, hogy még üljek fel és tekerjek le egy 10-est, akkor run-ka pattan és letekeri nagggyonsimán :)

Még római előtt futott előttem egy pasi, de olyan nagyon szépen, lazán futott, minden lépése egyforma, hosszra, ütemre, hogy muszáj volt hozzászólnom:) Kiderdült, hogy IM-re készül.

Jajjj..... a leglegLEG-legeslegjobb hírt még nem is mondtam :))

Az úgy volt, hogy Fertő-tó kerülni akartam, de -e-nek nem jó pont az a nap :(,  így titta szomin, de a múltkor le kellett róla mondanom. Mármint a versenyről, ahol póló lesz az ajándék, de amúgy lementünk volna máskor, csak amúgy :) és azt mondja nekem a kocsiban induláskor, hogy benézte, mégis jó az a nap, ergo megyünk :))

Nnnna,  itt ért körbe egy nagy mosoly a fejemen :) Majd ki ugrottam a bőrömből ! Csúcs és szuper !

Na, mi lesz ebből ???

Na, mi ????

Überelés :)) 117 km

Nos,  akkor : Annyi a világ, amennyit beletöltesz .

Én töltögetem :)

Hm..... tök furi, hogy ahogy mások látnak engem, én meg tök mást gondolok magamról...

Milyen run-ka mások szemében ?

Vasárnap.

Ha vasárnap, akkor keresztedzés.

Ha keresztedzés, akkor bici ::))

Vasárnap reggel run-ka és -e- összepakol, bici a kocsira fel, mi a kocsiba be és irány Dunakeszi, asszem :D

Ott leparkoltunk, bicik le:

A hely...mese, mese, meskete :)) Hogy ilyen létezik, főleg bicizni, nem is gondoltam, se nem tudtam. Látszik, hogy az élet 48-nál kezdődik ::))

Ez a bici 3. A Naplás-tó 45 kili lett, erre nem terveztünk távot, csak gyönyörködést. Az első 20 percek azzal teltek, hogy a nyergemet beállítsuk. Kicsit fel, kicsi hátra, kicsit billent, míg jó nem lett. Még így is eléggé lent van a nyereg a kormányhoz képest, viszont lábamhoz szerintem nem, mindenesetre sokkal kénylemesebbre sikeredett beállítani, mint volt. Kb 14-szer szálltam le, hogy olyan izééé még .... :) Még jó, hogy -e-nek birkatürelme van.

Én még sosem jártam erre, a pesti biciutak az szégyen, és hogy a Duna mellett órákig lehet tekereni, ezt azért álmomba se.

Szóval elindultunk, a cél (nincs nagy helyismeretem) Vác, Nagymaros. Különben is -e- a kalauz, nekem más dolgom sincs, mint tekerni, fotózni, amit imádok, élvezni a tájat, gyönyörködni.

Egy darabig az erdő között kanyargott az út: (meg még sok helyen)

Nagymarosig nagyjából én birtokoltam a fgépet, az tekerés nagyjából így zajlott:

- tekertünk

- áááállj !!!!!

- fék behúz, run-ka lepattan, fotóz, bicire fel.

- tekerés....  ááállj !!!!  run-ka lepatttan, fotóz, bicire fel,  végtelenített lemez :)

Aztán elértünk egy vásárhoz, lovak, dínom-dánom, zene, kirakodóvásár...

vásárfia, run-kának egy sapis malac.

Csak szuperlatívuszokban tudnék mesélni erről az útvonalról, persze nekem az most, biztosan lesznek és vannak ugyanilyenek/hasonlóak. Mindig, mindent lehet überelni.

A vásár mögött volt egy pöpec rész, ott lementünk a Dunához:

Innen tovább tekertünk Vác felé, menetközben ettünk rétest a Rétesházban:

ott aztán volt mindenféle, és gyümölcsös-rizsest ettem. Fini :)

Innentól tekerés-fotó-tekerés-fotó-tekerés-fotó.

Hát szóval ::))

Ilyen utakon :) Mit utakon??  Ez egy darab folyamatos útvonal a Duna mentén ::))

Dunakeszitől, az indulási ponttól Szobig 50 kili sacperkábé.

Netto időt akartam mérni a tekerésre, de volt, hogy elfelejtettem a garminkámat újra indítani :(

Így a netto idő egész napra 6:55 lett. Igazából de. f11-től estig folyamatosan ebben az idilli környezetben voltunk.

Azt csíptem az egészben, hogy tekerhetsz ahogyan akarsz, véges végig, biciút, ameddig a szem el sem lát, nekem, akinek elsőrésze volt ilyenben maga a csoda. Forgi jutott eszembe a dunás részeknél, mikor a evezésen járt, nála láttam ilyen csodafotókat.

Aztán elérkeztünk valahová, ahol vettünk sört, -e- lecígőlte a biciket az apró dunakavicsos partra és ott elidőztünk egy kicsit.

Ezután irány Nagymaros, ez lett volna a végcél....  :)))

Pár fotó az útközbenről:

És itt meg is érkeztünk ::)) Szemben a a Visegrádi vár (ugye?)

Ez nekem a Duna Beach :))

Újra sör, mitadúristen, mekkora mákom van, üveges Heineken :) A sörökkel le a partra, itt nem kevés időt töltöttünk el, pokróc le:

... és inkább képekben. Itt csak meztéláb :))

Na ???? Van is a lábamon cipő, meg nincs is a lábamon cipő ::))

Hogy is van ez ????

Így :

Ez a ma délelőtti lesülése tekerés közben :) Nem kicsit maradt tátva a szám :)

Lábnyomok, -e-é gágog :)

A víz naggyon naggyon jó volt, se nem hideg, se nem meleg.

Ez lett volna a cél, de mondtam -e-nek, nézzük meg mi van még, tekerjünk még tovább.

Na nem is ragozom, eltekertünk Szobig. Ott már 48,akármennyit mutatott a garminkám, ezért mielőtt visszafordultunk volna, tekeregtem 50 kiliig :D

Basszus és még vissza is kell tekerni, bár efelől egyikünknek sem volt kétsége, hogy meg lesz. Ha lúd, legyen kövér.

Innentől már alig fotóztam, suhantunk végig a biciúton ezerrel, csingi-lingi-előzés, bal-bla-bla.

Fúúú, téptünk mint állat :))

75 km-nél már fel kellett vennem a bicis kesztyűt, mert igen csak vörös lett a tenyerem, előbb is felvehettem volna, kis buta vagyok.

Eldöntöttem, hogy én biza le nem szállok a bicről, mert igen csak fájt már a hátsóm ha felszálltam, 5 perc múlva jobb lett, de a le meg fel...a basszus... totál rémes :(... volt már ekkor. És még mindig 25 kili a autóig :(

Mikor már azt hittem, hogy többet nem kell leszállnom, -e- bekanyarodott, hogy nézzük meg a Diadalívet :))

Persze...szívesen :)))  Grrr.... Ha már ott vagyunk, akkor nosza. Itt már elég fáradt voltam :D

Innentől már csak tekertünk a kocsiig. Semmi másra nem vágytam, csakhogy odaérjünk, persze úgy, hogy a 100 km meg legyen.

Még egy fotó, ami szerintem gyönyörű :)) Ez a kép lett a nagy kedvencem !!!

Nahh végre :))))

Elértünk a kocsihoz, de hiányzott még kb 2,9 kili :(((  Grrrr !!!!! Ha úgyjövök haza, hogy megálltam 97,1-nél...nagyon megbántam volna 1 óra múlva.

run-ka, te drága :)) szorítsd össze a fogad, és tekerd, nyomjad, tekerd, nyomjad !!!!

Tettünk még egy kis kanyart a közelben, -e- előrébb járt, én hátrébb szenvedtem :D, elérte a garmin a 100-at, ordítok :

-   Száááááááááááááááááááááááááááz  !!!!!!!!!!!!!!!!!

Fék, leszállok, kocsi közel, már csak tolom a bicit, én, ha egy toronyórát igérnek lánccal, akkor sem szállok fel újra a nyeregbe :))

Nagyon-nagyon szép túra volt, nagy köszönettel tartozom -e-nek :)

A kocsiban hazafelé azon röhögtünk, hogy ezt a 100 km-es bici PB-t nem fogom egyhamar überelni :))

Ma már viszonylag tudok a ülni a fenekemen, de tegnap azt mondtam, még a pehely paplanra sem ülök rá ::))

Ja ....

Nem kicsit égtem le, de érdekes módon nem érzem ... perszehogy, mert itthon csak a hasam szoktam sütettni :D

Sok ilyet akarok, AKAROOOK még :)))

Még, még, még még, mééég, ebből soha nem elég :)

Zaba egész napra :

Súly reggel 55,1 kg

- bögre kávé, keksz

- 1 rozsos kifli, tarja, paradicsom

- kb 7 dl multihypotonic drink

- 1,5 liter sör

- 1/2 sajtos-tejfölös lángos

- 2 csoki

- 1 rétes

- 2 gombóc fagyi

- 1 piskóta tekercs

- fél rozsos kifli, tarja, paprika

- rántott csirke mell, petr. buri

- 1/2 liter m.h.drink

Ma reggel 54,9 kg. Zúztuk a kalóriákat, felhasználtunk minden zabát :D