Jellemző, hogy minden problémám, ami hatalmasnak tűnik, az előbb-utóbb megoldódik magától, vagy kiderül, hogy nem is olyan borzasztó. Most is ez lett. Olyan a hangulatom, mint a nyári időjárás. Általában napos, felhőtlen, de hirtelen jönnek a felhők, vihar, égszakadás-földindulás, aztán amilyen hirtelen jött, úgy el is megy az egész, és újra süt a nap. Vasárnap annyira össze voltam törve, azt hittem, eljött a világvége, hogy nem bírom ezt ki. Nem vagyok rá büszke - sőt, szégyellem, hogy ennyit panaszkodtam - , de meg voltam pusztulva, a lelki fájdalom még talán rosszabb volt, mint a testi(pedig az se volt kutya). Aztán rohamosan javult minden, kedv is, boka is. Hétfőn 1500 m, kedden 3000 m vár az atlétikaversenyen Miskolcon.

Csoda 1: ma, 3 nap pihenés után futottam, minden probléma, fájdalom nélkül.

Csoda 2: hétfőn átmentem a KRESZ vizsgán.

Csoda 3: ma átmentem az elsősegély vizsgán is. Hihetetlen. Most komolyan azt hittem, megbukok. Nyáron jöhet a vezetés... Féljetek, ha mertek.

Szóval úgy érzem, sikerszériám van. Minden összejött/összejön. Még a nap is süt. Virágoznak a kedvenc fáim, kinyíltak a kedvenc piros tulipánjaim, a levegőben virágillat úszik... 

Most már a múlt vasárnapi félmaratonomnak is felhőtlenül tudok örülni.

Tökéletes.