Nagyon jól esnek a kommentjeitek, köszönöm!
Én egészséges életmód analfabéta vagyok még, de tanulni szeretnék.
Az első 40 évem a suli illetve a munka után nagyjából fekve az ágyon telt tv-t nézve, max addig mozogtam, amíg a szénhidrát bombákat betoltam a számba.
Mindent megtettem azért, hogy 2-es típusú cukorbeteg legyek.
Több éve diagnosztizálták, gyógyszert írtak fel, és egészséges étrendet rendszeres mozgással.
Persze, nem foglalkoztam vele. Aztán idén áprilisban rendet raktam a gyógyszeresdobozomban, és a kezembe akadt egy tesztcsík. 26-os vércukrot mértem.
Nagyon megijedtem. Visszamentem a dokihoz. A laborban 10,5-ös éhhomi cukrot mértek, és 14 körüli terhelésest. Kaptam tőle fél év haladékot az inzulin előtt.
Szedtem a gyógyszert, egészségesen étkezem (bár vannak kilengéseim), és rendszeresen mozgok.
Fél évre rá az éhgyomri érték 5,6 lett, a terheléses 7,3. A vérképem teljesen normalizálódott, egyedül a vérzsír magas, de az sem vészes már.
Ekkor döbbentem rá arra, hogy EGYEDÜL én vagyok a felelős önmagamért. Hogy ezt folytatni kell. Sosem hagyhatom abba.
A mozgás először kínszevedés volt. Harcolt a két énem: fekvés a tv előtt, vagy gyaloglás a futópadon. Az esetek egyre nagyobb százalékában nyert a mozgás, és volt, hogy este 11-kor kezdtem el, mert lelkifurdalásom volt elalvás előtt.
Aztán bekövetkezett az, amit sosem hittem volna el másnak. Kezdett örömet okoznia mozgás. Kb 25-30 perc gyaloglás után azt éreztem, hogy körbe tudnám gyalogolni a Földet, hogy repülök, hogy szabad vagyok, és bármire képes.
A mozgás képes ugyanazt a boldogságot megadni, mint korábban az evés.
Büszke vagyok magamra. Futok a busz után, a Borároson felfutok azon a lépcsőn, amin fél éve felmenni alig bírtam. Leadtam 25 kilót, alig várom a tavaszt, mert szeretnék biciklit venni, túrázni, kosarazni a párommal.AZ első szigetkört együtt futjuk le jövőre.
Élvezem az életem, még ha hulla fáradt és kimerült is vagyok egy-egy edzés után, sokkal jobban érzem magam, mint előtte.
Egyelőre még bírkozom a futással, kíváncsi vagyok a fejlődésre. Kevésnek találom az edzésterv alapján a heti 2-szeri mozgást, de be fogom tartani az edzéstervet kiegészítve valami plusszal.
Ma bicikliztem fél órát (szobabiciklin), 13 km-t tekertem, kellemesen elfáradtam.
Köszönök minden jó tanácsot, mert nem szeretnék ártani magamnak.
A párom szerint nem jó a légzéstechnikám sem, sokat kell még tanulnom. Az orvosomat megkérdeztem a tüdőgondozóban, szerinte asztmával maratont is lehet futni, de ne fussak egyedül, mindig legyen mellettem valaki, folyamatosan emeljem a terhelést, és a spray mindig legyen a közelemben.
Holnapra csak gyaloglást tervezek, futás nélkül, alapban 6km/h sebességgel.
Úgy érzem, jó társaságba kerültem itt, remélem, ha majd bírom a tempót, futunk mi még együtt is.
Ui.: Még sosem hypoztam, de figyelek! Ma már írtam edzésnaplót, de a sok gyaloglás miatt elég érdekes az összkép....
Most olvastam Monerd blogjában, hogy lehet a pulzust úgy is beállítani, hogy az segítse az erőbedobást. Én ezt úgy értem, hogy tudnom kell, milyen pulzusszámon tudok a legkitartóbb lenni. Ezt hogy kell kiszámolni? Tudtok segíteni? Persze, nekem még messze a félmaraton. :) , de gondolom, ez minden távon jó lehet.
Gratula az eddigiekhez! Heti kétszeri mozgás tényleg elég kevés, főleg ha te is annak érzed. 1-2 pihinapot tarts, de amúgy nyugodtan mehet a mozgás, gyaloglás, bringa, úszás, tánc, torna a legjobbak most neked.
A pulzusról majd kiokosít Monerd ha már őt említetted :) Egyelőre szerintem épp elég az, ha nem kifulladva, nyugisan mozogsz.
Tudok sok asztmás sportolóról, futókról is, van köztük 3órán belüli maratonista is :)