Sokat olvastam a honlapon az edzésterveket, nézegettem emberek edzésnaplóját, eszközöket, cipőket ruhákat. A nagy tervezgetés közben pedig kihagytam öt napot. Kicsit fontosabbá vált a tervezgetés, mint maga a futás. Az programozásban ezt úgy hívják analízis paralízis:) csak tervezgetsz, csak tervezgetsz, aztán nem találod a kiutat, a munka meg nem halad egy lépést se. Azt hiszem, el is lettem volna ezzel a tervezgetéssel a tél hátralévő részére, és a futás csak emlék maradt volna, ha nem szerveznek a cégünknél esélyegyenlőségi napot.

Erről még fogok írni egy külön blog bejegyzést, mert amióta megtörtént, azóta "körbe pörgök, mint egy kib. kőrző". Szóval ezen az esélyegyenlőségi napon sikerült beszélgetnem Erőss Zsolttal. Biztosan hallottatok Róla, 2010 elején egy hegymászó baleset következményeként elvesztette az egyik lábát. A műtét kb. február körül volt, majd ősszel már Cho Oyu-ra ment rehabilitációs expedícióra. Szóval elég rövid idő alatt talpra állt. Megkérdeztem Tőle, hogy a rehabilitáció során milyen TERV alapján dolgozott, edzett.

Nagy csalódásomra azt mondta nem volt TERV. Nem tudta, hogy mire vállalkozik, így nem tervezett. Megpróbálta egyik napról a másikra megcsinálni azt amit mondtak Neki, és így elért egy szintre, ami elég volt ahhoz, hogy a műlábával felmenjen hétezer méter fölé. Persze célja volt, hogy ugyanolyan életet éljen, mint a baleset előtt, de nem tervezgette, hogy milyen módon.

Szóval úgy dönöttem vége a tervezgetésnek. Ma reggel felálltam a futópadra és futottam hat kilómétert.

És azt hiszem, ez így jó:)

2010. szeptember óta kezdtem el napi rendszerességgel futni. 18 év dohányzást sikerült magam mögött hagyni, és közel a 100 kilóhoz, úgy gondoltam itt az ideje valamit tenni a egészség érdekében. Igen, ez tök jól hangzik, valójában az egyik barátom "fehér bálnák"-ként aposztrofált, több barátommal egyetmeben, amikor elmerültünk a Deseda tó habjaiban. Azt hiszem ez sokkal erősebb motiváció volt abban, hogy mozogni kezdtem.

November elején bukkantam rá az edzesonline-ra, és gondoltam berögzítem a  tényadatokat, hogy később visszanézhessem, történt e, hogyan történt a fejlődés. Futógéppel, szobabiciklivel, és súlyemeléssel kezdtem. Hosszútávon a futásra szeretnék koncentrálni, de attól tartva, hogy unalmassá válik, szeretném megtartani a bringát, és a súlyzókat is.

Kb. ötszáz méteres távval kezdtem, 8 km/h sebességgel. Tudom nem nagy táv:), de odafigyeltem arra, hogy ne legyen megterhelő, és ne vegye el a kedvem az első hét után. Novemberig eljutottam a 30 perces folyamatos futáshoz, de egyenlőre még nincs meg az 5 km/nap.  

Ez a blogbejegyzés dolog pedig azért jött létre, mert három hónap után jó volna kipróbálni valamilyen edzéstervet. Mire decemberben elérem a 5 km/nap távolságot kilenc felletti km/h-val, akkorra szeretnék valamilyen edzéstervet kiválasztani.

A futás.net-en azt írják:Futónak tekinthetünk minden olyan kezdő és amatőr futót, aki fél órán keresztül képes egyenletes tempóban megszakítás nélkül futni.:)

Szóval innen folytatom, ha megvan a legjobb terv.