Csonterősség megőrzése idős korban futással

pen | 2009-12-21  | 2 hozzászólás

• cimkék:
• futás, 
• veterán, 
• életkor, 
• csontritkulás, 
• csonterősség 

Tweet

A manchesteri egyetem biomechanikai kutatóintézetének szakemberei, együtt dolgozva  az Európai Veterán Atlétikai Szövetséggel, megvizsgálták, kimutatható-e különbség a veterán atléták és a mozgásszegény életmódot folytató idős felnőttek csontjainak erőssége között, illetve az atléták esetében van-e különbség a hosszútávfutók, középtávfutók, sprinterek és a gyaloglók csonterőssége között.

A vizsgálatokban összesen 75 mozgásszegény életmódot folytató önkéntes (mint kontrollcsoport) valamint 300 veterán atléta vett részt 2004 és 2006 között. A csonterősség vizsgálatát számítógépes tomográfiával (CT) végezték el, két testrészen: a lábszáron illetve az alkaron. A vizsgálat alanyait nemek valamint atléta csoportok (sprinter, középtávfutó, hosszútávfutó, versenygyalogló) szeriint is megbontották.

Az eredményeket 2009 júliusában publikálták. Összegfoglalva a főbb megállapítások a következők voltak:

- Az alkar esetében nem volt kimutatható különbség a csonterősségben az atléták illetve a kontrollcsoport között.
- Minden veterán atléta csoport csonterőssége nagyobb, mint a mozgásszegény kontrollcsoporté (lábszár).
- Nők esetében nagyobb volt a különbség az atléták és a kontrollcsoport csonterőssége között, mint a férfiak esetében (lábszár).
- A különböző atléta csoportok közül mind nőknél mind férfiaknál a spriterek rendelkeznek a legerősebb csontokkal (lábszár).

Az alábbi grafikonon láthatóak a számszerű eredmények, nemek és atléta csoportok szerint megosztva (100% = a kontrollcsoport átlagos csonterőssége).

A fenti eredmények alapján a kutatók az alábbi következtetéseket fogalmazták meg:

- A rendszeres futás és gyaloglás a lábszárban növeli a csonterősséget, míg az alkar csonterősségére nincs hatással.
- A lábszár csonerőssége függ az atléták versenyszámának sebességétől.
- A nők esetében a futással illetve gyaloglással elérhető előnyök nagyobbak, mint a férfiak esetében. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy a rendszeres testedzés csontokra gyakorolt hatását az ösztrogén fokozza.

A kutatók korcsoportos bontásban is elemezték az eredményeket. Ekkor azt találták, hogy bár minden korcsoportban nagyobb az atléták csonterőssége (lábszár), mint a kontrollcsoporté, a különbség a kor előrehaladtával csökken, és kb. 90 éves korra eltűnik. Továbbá megállapították, hogy a nők esetében a csonterősség csökkenése a kor előrehaladtával hangsúlyosabb mint a férfiak esetében.

Forrás:
http://www.evaa.ch/files/ma.p02._bone_runners_differences_2009.pdf
http://www.evaa.ch/files/ma.p03_bone_runners_ageing.pdf